Narda

A horvát nemzetiségű mai község 1950-ben jött létre Kisnarda és Nagynarda egyesítésével. A Szombathelytől mintegy 10 kilométerre nyugatra fekvő Narda, közvetlenül a magyar–osztrák határ mentén fekszik. Első említése Nerde néven 1221-ből származik. A település régiségét az is jelzi, hogy római katolikus temploma a XIII. században, eredetileg Szent János tiszteletére szentelték.

1524-ben Batthyány I. Ferenc engedélyt kapott II. Lajos királytól, hogy itteni birtokaira telepítheti azokat a horvátokat, akik már nem maradhatnak meg a törökök pusztításai miatt szülőhelyükön. Számos családot telepített át saját szlavóniai birtokairól (Kristalovac, Dišnik, Garignica, Mogor, Greben és mások). A nyugat-magyarországi horvátok betelepedések hosszabb időszak alatt zajlott, hol nagyobb, hol kisebb lendülettel.. Nagyobb mértékű bevándorlás az 1532. évi török hadjárat után történt, de a betelepedés a XVI. század folyamán folytatódott. A horvátok ragaszkodtak a nyelvükhöz, ez például a papi szolgálatból is kitűnik. Voltak olyan nyugat-magyarországi horvát falvak, amelyekbe horvát papok is jöttek a menekülőkkel.

S ez a ragaszkodás a mai napig megvan. Számos kulturális csoport, anyanyelvű óvoda, horvát nyelvű istentisztelet segíti a nyelv és a hagyományok megőrzését. Ám Magyarországhoz való kötődésüket mi sem bizonyítja jobban, minthogy a gyászos trianoni békediktátum szerint Ausztriáhozhoz csatolták, de ők ebbe nem nyugodtak bele. Minden lehetséges módon tiltakoztak, aminek az eredményeként a Népszövetség Tanácsa 1922. szeptember 17-én hozott határozatával kerültk vissza Magyarországhoz 1923. január 10-én Kis- és Nagynarda. Az Országgyűlés 2014-ben a Communitas Fidelissima – leghűségesebb falu címet adományozta Nardának és további hét határmenti településnek.