Berkesz egy kis község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban, a Nyírség sík vidékén, Kisvárdától mintegy húsz, Nyíregyházától harminc kilométerre. A települést már 1309-ben említik írásos források "Berkez" néven, így története több száz évre nyúlik vissza. Berkesz egyik legjelentősebb látnivalója a klasszicista stílusban épült Vay-kastély, amelyet a Vay család emelt, és amelyet ma is tágas, értékes park övez. A falu hagyományos, nyugodt vidéki életet él, ugyanakkor szorosan kapcsolódik a környék gazdasági és kulturális életéhez. 2025 elején a lakosság lélekszáma 795 fő volt, akik közül a legtöbben magyarnak vallják magukat.
Alapadatok
Vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Testvértelepülések
Bihartorda (Magyarország)
Tudtad?
1835-ös földrengés emlékezete – a krónikák tényszerűen rögzítik a nagy pusztítást, és a helytörténeti írásokban ez hajlamos "legendásodni" (drámás elbeszélések, "megnyílt a föld" toposz). Tényalap: az 1835-ös kár a településen, több korabeli összefoglaló és a község honlapja is említi.
Régies dűlőnevek mögötti történetek – a Borovszky-féle megyei leírás Berkesznél külön kiemeli a "Császár fája", "Lukács-fája", "Pap-harasztja", "Török-nyír" neveket. Ezek tipikusan olyan helynevek, amelyekhez helyi anekdoták, eltűnt fákhoz/útvonalakhoz kötött históriák társulnak (a "Rákóczi-fák" hagyománykörével rokon emlékezet). Konkrét, rögzített monda-szöveget nem találtam, de a névadás "legendázó" háttérre utal.
Vay-kastély "legendája" inkább történeti – a kastély köré nem dokumentáltak kísértethistóriát; amit sok helyen "legendaként" emlegetnek, az az alapítás idejéről szóló családi tradíció (nem Berkeszre, hanem a Vay-várkastélyokra általában jellemző), és a berendezés/gyűjtemény háborús pusztulásának emlékezete. Ezek inkább történeti narratívák, nem népmesék.
Akikre büszkék vagyunk
Berkeszi István (eredeti nevén Polák István; 1853–1922) a Berkesz-n született.
hu.wikipedia.org
Tanárként és történészként dolgozott, a helyi és környékbeli múlt kutatásában is jelentős tevékenységet végzett.
Életműve során számos publikációval hozzájárult a régió történeti ismereteinek bővítéséhez, különösen a Nyírség és Bereg térségében.
Munkássága révén követendő példa lehet a helyi identitás és történelmi örökség megbecsülésében – különösen vidéki közösségek számára.