Belsősárd, a Kerka-vidéken (Hetés) fekvő apró zalai falu egyediségét a történelme, a mocsaras, vizenyős természeti környezet, valamint a Külsősárddal való kapcsolata adja.
Történelmi háttér
A trianoni határ közelsége: Belsősárd a trianoni békeszerződés után került vissza Magyarországhoz. A kisközség korábban az alsólendvai járáshoz tartozott, de a határmódosítások miatt a falu fejlődése megtorpant.
Birtokosok váltakozása: Első írásos említése 1389-ből származik, a Bánffy család birtokaként. Később a Nádasdyak, majd az Esterházyak is birtokolták.
A természeti környezet
Mocsaras terület: A falu környéke a múltban és részben ma is mocsaras, vizenyős vidék volt, amit a helyiek "zsibbos"-nak neveztek. A terület olyannyira sáros volt, hogy az ember könnyen belesüllyedhetett.
Alapadatok
Tudtad?
A falu nevének és történelmének eredete
A település környéke régóta mocsaras, vizenyős terület volt, és részben ma is az.
Az emberek elmondása szerint, ha valaki nem figyelt, könnyen belesüllyedt a "halott" földbe.
A falu nevének a sárhoz való kötődése és a mocsaras terület a török hódoltság idején játszhatott szerepet a lakosok védelmében. Egy ilyen nehezen megközelíthető, mocsaras vidék ugyanis nem vonzotta a hadseregeket.
A "Belső-" előtag feltételezhetően arra utal, hogy egy szomszédos településsel, Külsősárddal alkotott egykor egy egységet.