Bárna

Már Mikszáth megénekelte "Görbeország" középpontja lehetne ez a hegyi falu, ahová valóságos zöld alagúton lehet bemenni és helyrajzilag éppen Palócföld közepén helyezkedik el.

A falu határában egy kimagasló hegyen csoda szépen kidolgozott Kálváriát emeltek, amely a hit és összetartozás emlékéül szolgál a helyi lakosoknak.

Bárnát körülfogják a hegyek, erdők, melyek még a bevezető útját is hosszan elfedik. Természetvédelmi területei: a Szér-kő, Nagy-kő, Kis-kő és a Szilvás-kő csúcsai által határolt völgyben fekszik. A Nagy-kő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazaltkúpja (520 m), ahonnan a falun áthaladó, kék sávjelzéssel jelölt Kohász-út mentén eljuthatunk a bazaltzuhatagáról híres Szilvás-kőhöz (625 m.). A csúcsokról nagyszerű kilátás nyílik a Cserhát, a Mátra, a Bükk-vidék vonulataira, az Alacsony- és Magas- Tátrára. A községet körülvevő dombok, erdők, rendkívül gazdag élővilággal rendelkeznek.

A helység néveredetének kutatói a "sötét" értelemben használt "barna" melléknév helynevesülését tartják a legvalószínűbbnek, de egyesek a Barna személynévből eredeztetik a falu nevét.

A legkorábbi fennmaradt irat, amely egy erdővel kapcsolatban említi a település nevét, 1405-ből való.

1548-ban a Feledy család birtoka volt.

A 16. század második felében valószínűleg elpusztult, mert a későbbi összeírásokból hiányzik.

Az 1715. évi összeírásban nemes községként szerepel, 1720-ban azonban a jobbágyközségek között említik hat magyar háztartással.

1770-ben Gömöry János, 1826-ban a gróf Teleki, később a báró Jósika család volt a földesura.

A Fényes Elek által szerkesztett "Magyarország Geographiai szótára" című 1851-ben kiadott munkában még "Barna" néven szerepel a község, amely akkor 532 lakost számlált.

1929-től rendelkezik önálló általános iskolával, melyet azóta több alkalommal bővítettek.

1910-ben 833 lakosából 828 magyar volt, közülük 824 római katolikus.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott. A lakosság száma a második világháború után a salgótarjáni iparmedence fejlődésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt és elérte az 1400 főt, de a szénbányászat visszafejlesztése és a közeli megyeszékhely ipari üzemeinek leépítése után visszaesett a jelenlegi szintre.