IP-címe alapján az Ön jelenlegi tartózkodási helye: ZALAEGERSZEG
Báránd egy csendes, barátságos település Hajdú-Bihar megye déli részén, a Sárrét vidékének ölelésében. Az alföldi táj jellegzetes szépsége, a messzire nyúló szántóföldek és a horizontig terjedő égbolt különös békét sugároznak. Ez a hely, ahol a természet és az emberi kéz harmóniája ma is érezhető – ahol a hagyomány nem emlék, hanem élő mindennapi valóság.
A falu arculatát a gondozott porták, a virágos utcák és a vendégszerető emberek határozzák meg. Bárándon a közösség még valódi értéket jelent: az ünnepek, falunapok és kulturális rendezvények mindig összefogják a helyieket, és alkalmat adnak arra, hogy a vendégek is részesei legyenek ennek a különleges hangulatnak.
A település múltja mélyen gyökerezik a mezőgazdasági hagyományokban – a föld szeretete, a kézművesség és az állattartás ma is meghatározza az itt élők életét. Ugyanakkor Báránd nemcsak a múltját őrzi: egyre több fiatal család és vállalkozás fedezi fel a nyugodt élet előnyeit, a természet közelségét és a közösség megtartó erejét.
A falu környékén kirándulásra, horgászatra és pihenésre is bőven adódik lehetőség. A Bárándi-Haltanya tó vagy a közeli puszták csendje ideális menedék a mindennapok zajától.
Báránd Hajdú-Bihar vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén fekszik Debrecentől 50 kilométerre.
Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.
1332–1336 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt.
1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, és továbbra is a nagyváradi püspök maradt a földesura.
A 19. század elején Bárándon volt a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása.
Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőneveit, Inacs-, Kincses-, Papérhát-, Deáksziget- és Peres- dülő nevét.
A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.
1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt, ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita.
Bárándon mindenkit szívélyesen fogadnak – akár csak egy napra érkezik, akár hosszabb időre marad. Ez a település nem csupán egy pont a térképen, hanem egy darabka alföldi életérzés: egyszerű, őszinte és emberközeli.
