A homokhátság legnagyobb tanyavilágával rendelkezik 11 ezer hektáron a második legnagyobb település a falvakat illetően, a falu lakosságának közel fele a tanyákon él családi gazdaságokat és mezőgazdasági vállalkozásokat üzemeltetnek, jellemző a zöldség termesztés szabadföldön, hideg és termálvízzel fűtött fóliákban és és a legkorszerűbb üvegházakban (paradicsom, paprika,saláták,káposztafélék, burgonya, virágkertészetek) , gyümölcstermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkoznak jelentős hízóbika, sertés és baromfi állománnyal rendelkeznek ezenkívül a lovaglás szerelmeseinek kiváló lehetőséget nyújtanak lovastúrákra, lovaglásra, lovaskocsi túrákra és lovaglás oktatásra, tanulásra, gyermektáborokra, családi programokra ehhez 5 lovastanya áll rendelkezésre melyek folyamatosan szépülnek fejlődnek. Mindezeken kívül egy gyönyörű tó is található az Őszeszéki-tó (más néven Balástyai víztározó) Csongrád-Csanád vármegyei Balástya közelében, a községtől délnyugatra, az M5-ös autópálya közelében helyezkedik el. Az Őszeszék ősi szikese számos védett faj otthonául szolgál. Legjelentősebb természeti értékét a területen található szikes tó madárvilága jelenti. A térségből eddig 143 védett illetve fokozottan védett faj került elő. Sokáig közel 1 km hosszú, 71 hektár területű horgásztóként működött.
Alapadatok
Testvértelepülések
balatonakali (Magyarország)
Torda (Erdély)
Tudtad?
Böllérfesztivál
Balástyán 2001-ben indult a Böllérnap, először egynapos családi rendezvényként. 2003-ban már két napig Böllérnapokat tartottak, majd 2011-től Böllérfesztiválnak nevezték, 2020-tól ismét Böllérnapok az elnevezése. A Böllérnapot Kiss József hentes, önkormányzati képviselő, a rendezvény főszervezője saját ötlete alapján valósította meg a Balástyai Községi Önkormányzat. A Böllérnap, Böllérnapok, Böllérfesztivál célja és fő üzenete a hagyományápolás. A régi paraszti kultúrában télen disznóvágáskor készítették el főként füstöléssel, zsírban eltett sült húsokkal, kolbásszal egész évre az ennivalót. Ilyenkor a rokonok, barátok, szomszédok összejöttek, egymásnak segítettek. A Böllérnapok minden évben november második hétvégéjén, péntek délutáni és szombati napokon a régi családi disznóvágások hangulatának megőrzését terjeszti ki közösségi térre, és ebben is nagyon fontos az összefogás. A szombati megnyitó mindig ágyúszóval kezdődik a Tápióbicskei 1848-as Hagyományőrző Tüzércsapat segítségével, azután a vágási módok bemutatása, az ételek készítése és elfogyasztása, továbbá főző- és süteménykészítő verseny, kolbásztöltő verseny az elmaradhatatlan eleme a programoknak. Fesztiválhangulatot adnak a rendezvénynek a több korosztály igénye szerinti szórakoztató színpadi műsorok, sztárvendégek, a bohóc, a vidámpark, a böllérkommandó vicces, vidám megjelenése, a kirakodóvásár, továbbá a húsipari cégek kiállítása és áruik vására, a Technikai Járművek Baráti Köre Balástya Közhasznú Egyesület évadzáró találkozója. Az esti Böllérbál a régi báli hangulatot is életre kelti, és műsorában a népi tánc mellett művészek műsorát élvezheti a közönség. Zöldség virág fesztivál a településen termelt növényekből évente kiállítást szerveznek amely egyre nagyobb népszerűségnek örved
és a helyben termelt virágokból és zöldségekből különleges dekorációt készítenek melyekkel a fesztivál idejére feldíszítik a rendezvény épületeit.
Akikre büszkék vagyunk
1966-ban adta a televízió a Rózsa Sándorról szóló filmet, ez elindította az emberek között a szóbeszédet a betyárvilágról, mert addig nem nagyon beszéltek ezekről. Könyve addigra már készen állt. Bálint Sándor néprajzkutató tudomást szerzett az írásról, és kérésére beadta a múzeum szokásos évi pályázatára, ahol díjazott lett. Dr. Juhász Antal néprajzkutató további írásra biztatta. A következő években több spirálfüzetet írt tele, és műveit elküldte a múzeum éves pályázataira: A rög gyermeke, Ölelkezés a röggel, Mindent sorjában, Hogyan, miként? A tejtermék feldolgozása régen, Balástya bővülése, épülése; Életem. Megnyerte a Csongrád Megyei Hírlap Az élet szépségéről című pályázatát, valamint a Magyar Pedagógiai Társaság Családi nevelés múltban és jelenben című pályázatát. Szerepelt a televízióban és a Kossuth Rádióban, valamint országos lapokba írt cikkeket. 1971-ben a Történetek Rúzsa Sándorról című írásának részletei megjelentek a Tiszatáj folyóiratban. Horváth Dezső újságíró 1972-ben készített riportot Gémes Eszterrel, ami a Délmagyarországban jelent meg, és az ő segítségével 1978-ban folytatásokban közölte a lap a Mindig magam című önéletrajzi írását, majd 1981-ben a Történetek Rúzsa Sándorról című írását. Mindkét írása könyv alakban is megjelent, a Mindig magam első kiadása 1979-ben, a második kiadás születésének 100. évfordulóján, a Történetek Rúzsa Sándorról pedig 1981-ben.
Volt rendőrkapitány aki sokat tett a térség biztoságáért ezért Díszpolgári címet is kapott, de nem itt született.
IP-címe alapján az Ön jelenlegi tartózkodási helye: ZALAEGERSZEG
