Az újkőkori, késő neolitikus, a késő vaskori kelta, majd római időszakban is lakták már emberek. Ezt feltárt leletek bizonyítják. A középkorból már húsznál több település neve ismeretes (Gyón, Bihr, Pacmán, Sikátor, Tényő, Erdőinota, Dolosd stb.), amelyek a későbbi Bakonycsernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és Bátorkő várához tartoztak.
Alapadatok
Tudtad?
Csernye legkorábbi említése 1341-ből maradt fenn; az Újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemesi család is élt itt, míg a korábban felsorolt települések közül Dolosdot egy 1082. évi okmány említi először, egy 1275-ösből pedig azt tudjuk meg, hogy Dolosd akkor a Cseszneky család birtoka volt.
A török idők alatt Csernye és településrészei elnéptelenedtek, a fejlődés megtorpant, a környezet visszakapta ősvadon képét. Csernye újratelepítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726 között több lépcsőben történt. A betelepülők magukkal hozták az erdőművelés szakmai fogásait, a föld-, és szőlőművelés alapjait és a szlovák anyanyelvet is a berencsi és csejtei uradalmakból. Bátorkő urai, a Zichy grófok lehetővé tették a lutheránus vallás gyakorlását, a csernyeiek templomot és iskolát építhettek, ismét megindult a fejlődés. 1730-ban a lakosság száma már elérte a 300 főt. Az első kőtemplomot 1786-ban építették.
Akikre büszkék vagyunk
Kisteleki Margit (Kiss Margit)