Babarc település rendkívül szép természeti környezetben, Baranya Vármegye dél-keleti felén fekszik, a Borza patak völgyében, 13 km-re Mohács városától, és a Dunától, 25 km–re a horvát határtól, Pécstől pedig 35 km–re, az 57–es főútvonal mentén helyezkedik el.
Babarc 1885 ha területen fekvő, nyolc utcával rendelkező község. A település infrastruktúrája megfelelő, rendelkezik gáz- és villamosenergia, vezetékes ivóvíz és szennyvíz hálózattal is. A településen kiépített a kábeltelevízió, és a szélessávú internet. A buszközlekedés jónak mondható, vasútvonal nincsen. Nagy előnyt jelent azonban, hogy a település határában húzódó M6-M60-as autópálya megépült, amely közvetlen összeköttetést biztosít a Vármegyeszékhellyel és Budapesttel. Ezen felül jelenleg is zajlik a település határában egy autópálya mérnökség építése. Legmagasabb pontja a Salamon-hegy (224 m).
Történelme:
Az első emberi tevékenységre a területen kora őskori leletek utalnak. Fontos újkori kerámialeletekre, avar és római sírokra is bukkantak a környéken.
A falut elsőként 1015-ben említik a pécsváradi apátság alapítólevelében; az apátság kapta adományként.
A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. 1602-ben már újra lakott terület volt, ekkor épült katolikus temploma. A század végén 10 család lakja, már kálvinista vallásúak; ők 1712-ig a katolikus templomot használták, majd építettek maguknak újat.
1704-ben a rácok feldúlták és felgyújtották a falut. A 18. század első felében sok német bevándorló érkezett a faluba, 318 család, melynek kb. a fele hamarosan továbbvándorolt. A falu ebben az időben két utcából állt, a magyar és a sváb utcából.
A II. József által elrendelt népszámlálás adatai alapján a községben 180 család, összesen 1059 fő lakott, fából és agyagból épült házakban. Nagy részük szőlőműveléssel, állattartással, majd földműveléssel foglalkozott."