A vármegye déli részén fekszik, Hevestől 8 kilométerre kelet-északkeleti, Füzesabonytól pedig mintegy 19 kilométerre délnyugati irányban. Keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.
A település neve a világ néprajzi irodalmában jól ismert, köszönhetően Fél Edit és Hofer Tamás világszerte elismert kutatási programjának. A néprajzkutatók az 1970-es évek végéig szisztematikusan vizsgálták a falu – Átány – társadalmát, az ott élők teljes életmódját, beleértve a napi rutinokat, az öltözködést, a munkát, az ünnepeket és a temetkezési szokásokat is. E kutatómunka eredményeit több, idegen nyelven is publikált közös kötet ismerteti, és az anyagot 2009 őszén "Egy falu az országban – Átány" címmel a Néprajzi Múzeum is bemutatta.
Alapadatok
Tudtad?
Átány leginkább ismert helyi története, amely túlmutat Fél Edit és Hofer Tamás kutatásán, a Bárczay Mihály kőszarkofágjának legendája.
A falu református temetőjében található ez a szokatlan, kelet-nyugati tájolású, faragott kőkoporsó. A legenda szerint a XVIII. században elhunyt Bárczay Mihály gyermek nyugszik benne.
A szájhagyomány szerint:
A szarkofág az 1970-es évektől kezdve lassan kiemelkedik a földből, mintha a föld nem akarná befogadni.
A sírhoz ellentmondásos babonák fűződnek: egyesek szerint azért jár átok rajta, mert a sírrablók is meghaltak, miután megpróbálták kifosztani; mások viszont szerencsehozó erőt tulajdonítanak neki.
Ez a misztikus történet a Bárczay sírról évtizedek óta tartja izgalomban a helyieket és az érdeklődőket.
Akikre büszkék vagyunk
Átányi Ötvös Imre tábornok
Átányi Ötvös Imre tábornok a Magyar Királyi Hadsereg tisztje volt, a Ludovika Egyetem tanára, molnár legényből vitte fel ebbe a magas rangba.
IP-címe alapján az Ön jelenlegi tartózkodási helye: ZALAEGERSZEG
