Híres búcsújáróhely. Az Alsószentiváni Szluha-kastély a Fátimai Szűzanya első számú hazai zarándokhelye.
Rengeteg dióültetvény van Alsószentiván külterületein. Innen száraznak a szentiváni diófajták: Alsószentiváni 117, Alsószentiváni Bonifác, Alsószentiváni kései. Ezek a diófajták azért népszerűek, mivel mindegyikre jellemző, hogy a kései fakadás miatt termésbiztonsága jó, a tavaszi fagyoktól kevésbé veszélyeztetett, gyengébb minőségű talajon is jól terem. Termésük könnyen törhető és tisztítható.
Alapadatok
Testvértelepülések
Szentiváni Charta Országos Egyesület (Magyarország)
Tudtad?
A községben Bújóliknak hívott labirintusokat, barlangokat egy ismeretlen nép építette. Levéltári feljegyzések alapján ismert, hogy a település hajdani lakói a tatárok elől menekültek ezekbe a labirintusokba, s csak IV. Béla személyes megjelenésére voltak hajlandóak a járatok mélyéről előmerészkedni.
Egy 1810-ben készült alaprajz és ismertetés szerint 21 teremből áll a rendszer, amelyet a lakosság a gyakori ellenséges támadások miatt búvóhelynek használt. A hegyen épületromok vannak, amelyek egykor összefüggésben álltak a búvóhelyekkel. A búvólyuk bejárata azonban az idők folyamán eltömődött. 1930. június 14-én Széchenyi Viktor főispán meglátogatta a községet, ekkor kiment a búvólyukhoz is, de egy betömődött gödörnél többet már nem látott.
A második világháborúban a település támaszpontként szolgált a szovjet csapatok számára a németek elleni harcokban, amelyek miatt 1945 tavaszán még egy időre ki is kellett üríteni a falut.
Dr. Szeniványi Péter (1926-2018) dió- és gesztenye nemesítő, az MTA doktora, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Alsószentiván díszpolgára emlékének állítanak emléket azzal, hogy az általa nemesített, a település nevét viselő diófajtáknak, együttesen, mint szentiváni diónak a megyei értéktárba történő felvételét kezdeményezték.