Két részre oszlik: Alsóalapra, amely a tulajdonképpeni falu, és tőle északkeletre a körülbelül 3 km-re elterülő Felsőalap pusztára.
A falut besenyő vezérek alapították az Árpád-korban.
A 15. századtól a faluban salétromház is működött puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei és Ali pasa katonái is többször megfordultak itt.
Arany János fia Arany László költő és népmesegyűjtő élete végén Alapon élt. Az Arany családbak több ingatlana is volt Alapon.
Alapadatok
Testvértelepülések
Sandrovac (Horvátország)
Peroslav (Oroszország)
Tudtad?
A Kossuth Lajos utca északi végét, ahol valamikor a kenderáztatók voltak, Retyegőnek nevezik, és körülbelül 80 év óta építkeztek ezen a helyen.
Arany János fia, Arany László 1892-ben értékesítette kiskastélynak beillő gödi villáját ( amikor Göd divatba jött, és fél Budapest odaköltözött vagy nyaranta ott töltötte szabadságát – mert ez volt a sikk. ), majd 1893 körül vásárolta meg Alapon a szerényebb adottságú új birtokát. Szalay Gizella, Arany László felesége, majd özvegye Alapon 1484 kataszteri holdon gazdálkodott.
A falu lakói főleg növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A juhászat, mint általában Fejér megyében a két alapi pusztán is jelentős volt. Egy 1863-as összeírás szerint Alapon 8000 nemesített juh volt. Jelentős volt a szarvasmarha-, és lótenyésztés valamint a szőlőművelés is, amelyet már a 19. század végén külön rendeletekkel szabályoztak.