Abádszalók, a Tisza-tó élményközpontja. 1895-ben jött létre Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével és 2005-ben kapta meg a városi címet. Abádszalókon és környékén rengeteg látnivalót és nevezetességet tekinthetnek meg az ide látogatók. Kikötők, a strand, emlékművek, templomok, múzeum, szabadtéri néprajzi kiállítás és sok-sok más látványosság várja az érdeklődőket.
A város a mozgalmas vízparti üdülésekről, vízi sportokról és a gyönyörű környezetéről híres. Az Abádszalóki Strand a Tisza-tó leghosszabb vízparti kapcsolattal rendelkező strandja, mintegy 800 méteres partszakasszal. Magyarországon azon kevés települések egyike, ahol három templomtorony is mutatja a határban eltévedt vándornak az irányt.
Alapadatok
Vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok
Testvértelepülések
Backamadaras (Románia)
Rzepiennik Strzyzewski (Lengyelország)
Tudtad?
Abádszalók város önkormányzati címerét 1996-ban alkotta meg Szekeres István grafikusművész.
Az Abádi révet (portus Obad) Anonymus szerint Thonuzoba, a besenyő vezér, adományképpen kapta Taksony fejedelemtől, mikor Magyarországra költözött. Szent István meg akarta kereszteltetni, de Thonuzoba vonakodott, mire István büntetésből feleségével együtt elevenen eltemettette az Abádi révbe.
A krónika szerint Aba Sámuelt, mikor III. Henrik elől a ménfői vereség után az ország belsejébe menekült, az Abádi révnél gyilkolták meg.
Akikre büszkék vagyunk
Balla Miklós (1902-ig Epstein Mórnak hívták)
Magyar színész, színházigazgató, rendező, énekes, önéletrajzíró.
Magyar festőművész, az akadémikus stílus egyik tehetséges képviselője.
Író, költő, újságíró, lapszerkesztő.
Magyar katona, az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia első hősi halottja. Posztumusz kitüntették a Bronz Vitézségi Éremmel.
Magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató.
Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, kiváló művész.
Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár, a magyar neoexpresszionizmus képviselője.
Magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, műfordító.
Költő, szerkesztő, újságíró, tanár.
Református lelkész. Karcagon 1872-1918 között lelkipásztorkodott. A gyülekezet és a városi közélet vezérszemélyisége lett. 1887-1906 között 48-as függetlenségi országgyűlési képviselő, amely során 1896-ban Jókai Mórral szemben is megnyerte a választást.
Fafaragó és szobrászművész.